Kedves gyergyószentmiklósi lakosok!

Ezelőtt 15 évvel, 2005-ben Hajdó István, Gyergyó boldog emlékezetű esperese volt a csíksomlyói búcsú szónoka. A félmilliós sokaság előtt tette fel a kérdést, hogy mit kellene tennünk, hogy megmaradhassunk? A magyar nemzet egységének zálogát a hitben jelölte meg. Szóvá tette a gyermekvállalás szükségességét, a szülőföldre való hazatérés fontosságát. „Nem lehetünk hűtlenek a belénk szült Hargitához, Maroshoz, Olthoz, Küküllőhöz, nem hagyhatjuk el a gyulafehérvári ezeréves Szent István-székesegyházat, kincses Kolozsvárt s az aradi Golgotánkat” – hangsúlyozta akkor. Ezek a megállapítások ma is érvényesek, sőt örök érvényűek, minden évben elismételhetők lennének, és el is kell ezeket ismételni.

De miért jutott eszembe éppen most Hajdó István akkori beszéde? Mert 2005-ben a magyar nemzet egyik legválságosabb évét éltük. 2004. december 5., a gyászos emlékű népszavazás hatalmas és nagyon fájó friss seb volt akkor a magyarság lelkében. Akkor azt éreztük, hogy megtagadott minket a Haza. Emlékezzünk vissza: bizalmatlanok lettünk egy csapásra azokkal szemben, akiket addig testvérünknek éreztünk. Reménytelennek tűnt minden. 

Mélydepressziós idő volt az.

Túléltük, és éltünk, dolgoztunk tovább, és épp tíz éve a Magyar Országgyűlés meghozta azt a törvényt, amely visszaadta számunkra az egy nemzethez tartozás kézzelfogható bizonyítékát, a magyar állampolgárságot.

Mindannyian jól emlékszünk, hogy népünk történelmében voltak rendkívül nehéz időszakok. Amikor minden reménytelennek tűnt, amikor minden bizonytalanná vált. De erőt gyűjtöttünk, éltünk, dolgoztunk tovább, ahogy tesszük ezt most is.

Az idei év is egy kegyetlenül nehéz esztendő. És nem csak a vírusjárvány miatt. 100 éve annak, hogy egy tollvonás elszakított minket attól az országtól, amelyet azóta is változatlanul hazánknak érzünk.
Sem hitünket, sem nemzeti érzelmeinket nem adtuk fel száz év alatt. Erős nép vagyunk továbbra is mi székelyek, magyarok, itt Erdélyben.

A koronavírus-járvány sem tud ezen változtatni. Ugyan ezen a pünkösd szombaton személyesen nem lehetünk ott a csíksomlyói nyeregben, de lélekben ott vagyunk, együtt imádkozunk 15 millió magyarral. Ahogy lélekben mindig is összetartoztunk.

Idén lélekben zarándokolunk, éppen ezért lehetünk most még többen együtt Csíksomlyón, mint bármikor korábban. Hisszük, tudjuk, a Csíksomlyói Szűzanya áldása így is eltölti szívünket. Ezzel a hittel várjuk vasárnapot, a Szentlélek eljövetelét.

Ez a hit segít át minden megpróbáltatáson és ez segít abban is, hogy jövőre, 2021 pünkösdjén újra ott legyünk személyesen is Mária lábánál.